Kerterdő

Őshonos növényfajok a kertben

2019. szeptember 25. 09:52 - Csapó Viktor

Az őshonos vagy Magyarországon vadon is előforduló, kertekbe dísznövényként ültethető növényfajokról írnék ízelítő jelleggel; listánk nem tartalmazza az összes hazai fajt. Őshonos fafajok azok, amelyek a földtörténeti korok során a mi kontinensünkön jöttek létre, és alakultak olyanná, amilyennek ma ismerjük. Többségük Európa nagy részén elterjedt, ugyanakkor nálunk a Kárpát-medencére jellemző erdőket alkotnak. Az őshonos, mint jelző sok esetben vitatható is lehet, hiszen nem mindig egyértelmű hogy az adott növényfaj származását tekintve valóban őshonos-e, illetve mennyi ideje szereplője a hazai növényállománynak. Ezek közül némelyiknek termését vagy más részét hasznosíthatjuk is, tehát haszonnövényi jelleggel is bírnak (bodza, vadkörte, som). Látható, hogy szinte bármilyen növényalkalmazásra (szoliter fa, cserjecsoport, dekoratív funkció, kúszónövény) találunk megfelelő fajt a hazai kínálatban. Néhány kiemelkedő példa: a gyertyán, a mezei juhar, a tiszafa elsőrangú sövényadó faj, kisebb koronamérettel a nyír, a korai juhar, a berkenyék rendelkeznek, míg dekoratív bokornövényként a cserszömörce, a zelnicemeggy, a galagonya alkalmazható.

Miért is hasznos és környezetügyileg előremutató lépés, ha őshonos fajt választunk? Azért mert így nem egy tájidegen növény díszíti a kertünket, egy hazai flórához tartozó, tehát a magyarországi éghajlathoz szokott növényt választunk. Tehát biztos jól fogja érezni magát. Hozzáadott értékkel rendelkező fánk vagy bokrunk lesz, amely jól illeszkedik a hazai táplálékláncba, hasznos élőhelyet nyújt a kárpát-medencei állatvilág képviselőinek.

Lássuk őket:

Fatermetűek:

   tölgyek (kocsányos-, kocsánytalan-, molyhos-)

   fűz (kosárkötő-, kecske-, fehér-, hamvas-)

   nagylevelű- és kislevelű hárs

   szil (hegyi-, mezei-, vénic)

   juhar (korai-, mezei és hegyi juhar)

   berkenyék (lisztes-, madár-, barkóca)

   mézgás éger

   rezgő nyár

   európai bükk

   közönséges (bibircses) nyír

   vadalma

   vadkörte

   gyertyán

   szelídgesztenye

   magas- és magyar kőris

   közönséges lucfenyő

   közönséges tiszafa

   európai zelnicemeggy

   madárcseresznye

Bokortermetűek:

   cserszömörce

   közönséges boróka

   sóskaborbolya

   közönséges (szirti) fanyarka

   közönséges mogyoró

   húsos- és veresgyűrű som

   csíkos kecskerágó

   kányabangita

   közönséges fagyal

   fekete bodza 

   ükörkelonc

   egybibés- és kétbibés galagonya 

   homoktövis 

   kökény

   sajmeggy

   közönséges borostyán

   ostorménfa (ostormén bangita)

   kutyabenge

Szólj hozzá!

Téli madáretetés - fontos és kerülendő dolgok

2015. január 20. 16:35 - Csapó Viktor

 

Szép napot!

(a KERTERDŐ kertész  bemutatkozása fentebb olvasható) 

Mivel tél van, legalábbis próbál olyanná válni az időjárás, írok pár megfontolandó dolgot a téli madáretetésről. Az örömteli jó szándék mellett, árthatunk is a madaraknak. Egypár tiltólistás furcsasággal találkoztam fővárosunkban (pl. az etetőben sósmogyoró vagy füstölt oldalszalonna vállfán kilógatva), így nem állhattam meg, hogy ne írjak egy bejegyzést. A kisgyerek korom óta szaporodó tapasztalatok és az olvasmányaim alapján írok.
Nézzük a fontosabb tudnivalókat! Megtisztelő kérdésük esetén a lenti elérhetőségemen tudnak megkeresni.

MIKOR ETESSÜNK? Röviden: amikor télies az idő, tehát nappali fagyok vannak, vagy hóesés, havas/ÓNOS eső fordul elő. Általában decembertől február végéig. Viszont ha már valaki elkezdett etetni, akkor folyamatosan tegye, minden nap este ellenőrizni kell és ki kell készíteni eleséget. Hajnalban érkezhetnek a madarak, számítanak is rá, és ha a kemény fagyos éjszaka után nem esznek, el is pusztulhatnak. Enyhébb napokon, kevesebbet kell kirakni... Ha nem fogy el, akkor nem fogy el, nem biztos hogy velünk van a hiba. Ha két héten át kevésbé télies az idő, akár fokozatosan abba is hagyható a tevékenység. Ilyenkor is meg van a természetes táplálékforrásuk, pl. a kártevők pusztítása, aminek fontos szerepe van. Ezektől a táplálékoktól elvonni nem tanácsos a madarakat. Általában november közepétől február végéig kell etetni. Őszi napokon és a melegedő márciusban szükségtelen és természetellenes a madáretetés.

MIT ADJUNK? Amit soha ne, az a kenyérféle, sós, vagy pirított mag, füstölt áru. Romlandó dolgokat módjával adjunk, vagy ha nem fogy el, távolítsuk el a maradékot, ilyen a mazsola, löncshús :) - sajnos láttam már ilyet. A csapadékosabb napok során néha tisztítani is érdemes madárbüfénket.
A LEGJOBB ELESÉGEK: nyers napraforgó-mag, gabonakeverék, köles, pirítatlan tökmag, tört dió (akár a rosszdió), alma, natúr mogyoró, gyümölcs és zöldségmaradék, natúr zsírba kevert mag, faggyúdarab, cinkegolyó. A magkeveréket a földre is lehet szórni, a magevők főleg onnan szedegetnek (zöldike, erdei pinty). Minél vegyesebb, kevertebb a kínálat, annál jobb. A galamb, a veréb is becsülendő madár, utóbbi egy himbálózó etetőre nehezebben repül rá. A mezei veréb állománya fogyatkozóban van, kevesen tudják.

ETETŐNEK sok minden megfelelhet, ami nem sebesítheti meg a madarat. Olyan helyre tegyük, ahol nincs gyakori emberi zavarásnak kitéve, továbbá nem tud könnyen az etetőre rontani a macska. A bokros, fás környezet a legjobb és az sem hátrány, ha az ablakból ráláthatunk a pompás madárseregre. A fedeles, két oldalról zárt etetők alkalmasabbak. Tavasszal szedjük le etetőnket, a parkot, kertet nem díszíti pl. a kivágott műanyag palack, ami egyébként a célnak megfelel.

ITATÓ kihelyezése is nagy segítség, amiről sokszor elfeledkezünk. Ez lehet egy nagyobb virágalátét, amit a fagyokban napi kétszer frissítsünk.

Bárki kérdezhetné, hogy a tudatos természetvédelem előtt, amikor még senki nem etette a madarakat télen, hogyan maradtak fenn? A kérdés jogos, viszont régebben sokkal több volt a természetes terület, erdő, bogyós tápláléknövény, élőhely, mint manapság. Másik nagy szerepe a téli madáretetésnek a szemléletformálás, mert közelebb hozza az állatvilág e roppant fontos seregét a családokhoz, a gyerekekhez, ezáltal tudást és fajismeretet szerezhetnek.

Köszönöm figyelmüket, várom kérdéseiket vagy észrevételüket!

Csapó Viktor (06-70-269-9615 vagy viktor.csapo@gmail.com)

Szólj hozzá!

Kerti munkák

2014. szeptember 23. 00:19 - Csapó Viktor

Vállalom eseti és rendszeres 

KERTÉSZETI MUNKÁK 

igényes elvégzését, mindenféle zöldterület rendbetételét,

karbantartását, gondozását, átalakítását.

kertész.jpg

  • Gyomlálás
  • Fűnyírás
  • Sövényvágás
  • Fakivágás
  • Metszések
  • Virágültetés
  • Kaszálás
  • Növényvédelem
  • Komposztálás
  • Madárbarát kert
  • Öko-tanácsadás

Hívjon bizalommal:

0670-26-99-615

 

 



 

komment
süti beállítások módosítása