Szép napot!

(a KERTERDŐ kertész  bemutatkozása fentebb olvasható) 

Mivel tél van, legalábbis próbál olyanná válni az időjárás, írok pár megfontolandó dolgot a téli madáretetésről. Az örömteli jó szándék mellett, árthatunk is a madaraknak. Egypár tiltólistás furcsasággal találkoztam fővárosunkban (pl. az etetőben sósmogyoró vagy füstölt oldalszalonna vállfán kilógatva), így nem állhattam meg, hogy ne írjak egy bejegyzést. A kisgyerek korom óta szaporodó tapasztalatok és az olvasmányaim alapján írok.
Nézzük a fontosabb tudnivalókat! Megtisztelő kérdésük esetén a lenti elérhetőségemen tudnak megkeresni.

MIKOR ETESSÜNK? Röviden: amikor télies az idő, tehát nappali fagyok vannak, vagy hóesés, havas/ÓNOS eső fordul elő. Általában decembertől február végéig. Viszont ha már valaki elkezdett etetni, akkor folyamatosan tegye, minden nap este ellenőrizni kell és ki kell készíteni eleséget. Hajnalban érkezhetnek a madarak, számítanak is rá, és ha a kemény fagyos éjszaka után nem esznek, el is pusztulhatnak. Enyhébb napokon, kevesebbet kell kirakni... Ha nem fogy el, akkor nem fogy el, nem biztos hogy velünk van a hiba. Ha két héten át kevésbé télies az idő, akár fokozatosan abba is hagyható a tevékenység. Ilyenkor is meg van a természetes táplálékforrásuk, pl. a kártevők pusztítása, aminek fontos szerepe van. Ezektől a táplálékoktól elvonni nem tanácsos a madarakat. Általában november közepétől február végéig kell etetni. Őszi napokon és a melegedő márciusban szükségtelen és természetellenes a madáretetés.

MIT ADJUNK? Amit soha ne, az a kenyérféle, sós, vagy pirított mag, füstölt áru. Romlandó dolgokat módjával adjunk, vagy ha nem fogy el, távolítsuk el a maradékot, ilyen a mazsola, löncshús :) - sajnos láttam már ilyet. A csapadékosabb napok során néha tisztítani is érdemes madárbüfénket.
A LEGJOBB ELESÉGEK: nyers napraforgó-mag, gabonakeverék, köles, pirítatlan tökmag, tört dió (akár a rosszdió), alma, natúr mogyoró, gyümölcs és zöldségmaradék, natúr zsírba kevert mag, faggyúdarab, cinkegolyó. A magkeveréket a földre is lehet szórni, a magevők főleg onnan szedegetnek (zöldike, erdei pinty). Minél vegyesebb, kevertebb a kínálat, annál jobb. A galamb, a veréb is becsülendő madár, utóbbi egy himbálózó etetőre nehezebben repül rá. A mezei veréb állománya fogyatkozóban van, kevesen tudják.

ETETŐNEK sok minden megfelelhet, ami nem sebesítheti meg a madarat. Olyan helyre tegyük, ahol nincs gyakori emberi zavarásnak kitéve, továbbá nem tud könnyen az etetőre rontani a macska. A bokros, fás környezet a legjobb és az sem hátrány, ha az ablakból ráláthatunk a pompás madárseregre. A fedeles, két oldalról zárt etetők alkalmasabbak. Tavasszal szedjük le etetőnket, a parkot, kertet nem díszíti pl. a kivágott műanyag palack, ami egyébként a célnak megfelel.

ITATÓ kihelyezése is nagy segítség, amiről sokszor elfeledkezünk. Ez lehet egy nagyobb virágalátét, amit a fagyokban napi kétszer frissítsünk.

Bárki kérdezhetné, hogy a tudatos természetvédelem előtt, amikor még senki nem etette a madarakat télen, hogyan maradtak fenn? A kérdés jogos, viszont régebben sokkal több volt a természetes terület, erdő, bogyós tápláléknövény, élőhely, mint manapság. Másik nagy szerepe a téli madáretetésnek a szemléletformálás, mert közelebb hozza az állatvilág e roppant fontos seregét a családokhoz, a gyerekekhez, ezáltal tudást és fajismeretet szerezhetnek.

Köszönöm figyelmüket, várom kérdéseiket vagy észrevételüket!

Csapó Viktor (06-70-269-9615 vagy viktor.csapo@gmail.com)